A premier óta nyúz a barátnőm, hogy nézzük majd meg ezt a filmet, mert nagyon tetszett neki bemutató videó. Ismét olyan nehezen álltam a dologhoz mint a Pi életéhez, de gondoltam miért is ne, úgyis ritkán megyünk moziba. A film az 1940-as években játszódik, ami pont az egyik kedvencem, de valahogy nem voltam kíváncsi Ryan Gosling-ra (próbálják erőltetni rá ezt a „Bruce Willis” figurát mint a Drive-ban, de neki az Őrült, dilis szerelem való, szerintem). Mivel három lány kíséretével mentem, így kellett egy felvigyázó, meg amúgy is milyen már, hogy három lány kíváncsi egy ilyen filmre én meg nem (ez költői kérdés).
A film úgy indult, hogy majdnem kimentem a teremből mert nem vagyok kíváncsi a véres jelenetekre (úgy értem, hogy amit nagyon mutatnak. Az nem az én gyomromnak való), de mégis bent maradtam és megérte, viszonylag. Adott egy alvilági gengszter aki tipikusan megalomániás és egy szadista állat, aki a hatalomra akar törni. És a másik oldalon adott egy a munkáját tisztességesen végző, becsületes rendőr aki felsőbb utasításra egy titkos osztagot szed össze, akik szétbomlasztják Cohan (a főgonosz) birodalmát. Dióhéjben ennyi, nem szeretnék spoiler-ezni így többet nem is árulok el a sztoriról, csak tőszavakban. Kapunk kemény akciót, sok CGi-vel és effekttel, egy kis romantikát, pár klisés jelenetet és így már megnézheti a filmet szinte bárki.
Mindent összevetve élveztem ezt a kis cselekményt, de nem fogott meg a 30-as évek akusztikája, valami hiányzott a filmből, amitől azt érzem, hogy a szesztilalom idejében vagyunk. Megyek is játszani a Mafia II-vel (tudom, tudom az a 40-es 50-es években játszódik).
Értékelésem: 7/10
