A Colos haverommal még anno találtunk egy „backdoor-t” a magyar nyelvben, amivel kitudjuk csalni a szavak leges leg frappánsabb artikuláltabb formáját. Ez így elsőre igazi nyelvreformnak hangzik, de nem az, egyszerűen csak hallgattuk a körülöttünk csevegő emberek kommunikációját. Mivel rengeteg helyen megfordultunk ketten, ezért remek portéka állt rendelkezésünkre ehhez a művelethez. A repertoár megvolt, de ez magától jött, mármint a műreform. Kellett hozzá innunk némi alkoholos készítményt is, aminek következtében az agyunkban egy kapcsoló átkapcsolt és a tudatalattink felhozta az újmagyar nyelv szavait.

Higgyétek el, semmi ördöngösség nincs benne, sokan beszélnek hasonlóan, de mégsem így. Nehéz megfogalmazni a szabályt, de megpróbálom összeszedni azt a minimális eszem ami maradt még.

A szabály legyen a következő: ha egy szóban kettő különböző, egymást követő mássalhangzó található, akkor az erősebb hanggal rendelkező betű veszi át a szerepet a kiejtés során.

Na most ez így egy baromságnak hangzik, mert ad1.: nem vagyok nyelvtan-náci (annyira); ad2.: fogalmazni sem tudok.

Fixed by: COLOS

Részleges hasonulásnak nevezzük, amikor két egymás mellett álló hang közül az első a másodikhoz részben hasonlóvá válik:

• Zöngés szerinti részleges hasonulás (pl. dobszó, népdal): amikor egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó áll egymás mellett, akkor általában a második mássalhangzó zöngésíti vagy zöngétleníti az előtte álló mássalhangzót.
• Képzés helye szerinti részleges hasonulás (azonban, színpad, különben). Az np és nb hangkapcsolatból mp és mb hangkapcsolatot hallunk.

A részleges hasonulásokat írásban nem jelöljük.

Teljes hasonulásnak nevezzük azt az esetet, amikor az egymás mellet álló mássalhangzók azonossá válnak:

• Az írásban is jelölt teljes hasonulás például akkor jön létre, ha a szóhoz -val, -vel, -vá, -vé rag kapcsolódik: gyermekkel, baráttal. Jelölt teljes hasonulás fordul elő a tárgyas igeragok esetében az s, sz, z, dzhangokra végződő igetöveknél is (pl. mossa, hozzuk).
• Az írásban nem jelölt teljes hasonulásnál az egyik mássalhangzó kimarad, a másikat pedig hosszan ejtjük (pl. éljen, hagyja, anyja, igazság).

Összeolvadásnak nevezzük azokat az eseteket, amikor két mássalhangzó kerül egymás mellé, és egy harmadikká olvad össze (pl. nénje, válogatja, tudjuk, tetszik, barátság).

Mássalhangzó kiesésnek nevezzük, ha a szavakban vagy két szó határán három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, és kiejtéskor a középső kiesik (pl. gondtalan).

A mássalhangzók mennyiségi változással járó alkalmazkodása a rövidülésés a nyúlás:

Rövidülésnek nevezzük azt az esetet, amikor a szóban egymás mellé kerül egy hosszú és egy rövid mássalhangzó. Ebben az esetben a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük ki (pl. hallgat, jobbra, otthon, visszhang).
Nyúlásnak nevezzük azt az esetet, amikor a szóban két magánhangzó között levő rövid mássalhangzót hosszúnak halljuk, de röviden írjuk (pl. egyes, kisebb, nyúlik).

• rettér (reptér)
• kaccsoló (kapcsoló)
• olzsd (oltsd)
• Vittor (Viktor)
• Toggír (Top Gear)

Szeretném ezt a bejegyzést majd frissítgetni, hogy a lista folyamatosan bővüljön. Colos százszor több ilyen szót tud, de majd a későbbiekben jegyzetelni fogom őket. Próbáljátok ki, hogy így beszéltek, valami eszméletlen furcsa hazai nyelvet kaptok, ráadásul még furcsán is néznek rád az emberek, ha így beszélsz. #priceless a dolog 🙂

Frissítve: 2014 szettember 04.