Na ez a nap se alakulhatott volna jobban, nem elég, hogy két és fél éve küzdök valamiféle reflux jellegű betegséggel a mai napon rászántam magam a gyomortükrözésre. Reggel kilencre kellett mennem éhgyomorra és csipásan ahogy kell. Nos tudni kell rólam, hogy gyerekkoromban csak kínoztak az orvosok, orrszúrás, fülszúrás, egyik kórházból a másik orvosig stb. stb, tehát nekem egy lelki traumám van a hosszú fehér köpenyes alakoktól, főleg, ha még társul hozzá valami zöld szín is. A lényeg, hogy remegő lábbal és kézzel becsurogtam félcsaládostúl a kórházba, felcsettegtünk a harmadik emeletre ahol van ez a kínzóosztály. Mire sorra kerültem addigra fehér bőrű lettem teljesen, az orvosok nagyon kedvesek voltak, én meg csak nyomtam a süket dumámat ahogy szoktam, be nem állt a szám. Nos letolták kedvesen a vékonyka csövet a szűk torkomba majd fújták a levegőt én meg böfögtem és nyáladzottam. Miután kihúzták a csövet, nagy megkönnyebbülésemre úgy kiakadt az állkapcsom, hogy a szájsebész főorvos akasztotta vissza, cirka két percen keresztül küzdöttek az állammal. Remek reggelem volt mára, persze lehetne rosszabb is, de ez nekem épp elég volt.
Jöhetnek a „leesett az állam” című poénok :D.
