Szombaton akkora unalomba fulladt a délutánom, hogy felkaptam a kis kamerámat a tripodot és még néhány egyéb technikai vívmányt, hogy kimenjek az útra és a környékre videózni. Az első nap egész jó kis anyagokat vettem fel, majd a második napon folytattam a videózgatást. Ezt már reggeltől estig tettem, közben otthon „utómunkázgattam”, válogattam az anyagokat, állítgattam a fényeket és válogattam a zenéket.
Sajnos a YouTube letiltotta a bevételszerzési lehetőséget a kisfilmről a zene miatt, de most ezt a lehetőséget feláldozom az elmúlt pár napom verejtékes szenvedésére. Na persze nem azért készítettem ezt a kis filmecskét, hogy ezzel busás pénzösszegre tegyek szert, az csak egy kis plusz jutalomfalat lenne.
Nagyjából ez az első igazi kisfilmem, csinálgattam már ilyeneket, de azok összecsapottak voltak. Ez sem lett profi, nem volt ötlet, nem volt koncepció, elképzelés. Minden levideóztam, majd összedobálgattam őket. Az eredmény a depresszív belsőm valóságra, vagyis inkább a virtuális valóságra való vetítése. PERFEKT 🙂
Várható még ilyen jellegű kis produktum tőlem, ugyanis már legalább kettő éve érlelődik bennem egy remek kis történet, melyet biztosan meg fogok valósítani. Egyet mondhatok, törekszem majd a legjobbra ami tőlem telik. Stay tuned! 🙂
Vélemény, hozzászólás?