Sajnálom, sajnálom, sajnálom, sajnálom. Az utóbbi időkben állandóan ez a szó jár a fejemben, bánok sok cselekedetem és valószínűleg ezt is fogom, de túl nagy fába vágtam a fejszémet. Képtelen vagyok az öreg cápit helyrehozni, időm úgy-ahogy lenne rá, de sajnos anyagiakban átgondoltam és egy kellően racionális eredményt hoztam, kénytelen vagyok megválni az öregtől.
Megmondom miért, sajnos túl sok teendő van vele, kis lakatolás (pénz), alkatrészek beszerzése (pénz), fényezés, majdhogynem nulláról (rengeteg pénz), kárpitozni is kell belül (sok pénz) és a mechanikára is kell költeni (sok pénz). Imádom az öreget, de 1 guriga alatt nem úszom meg, na most nem állok úgy anyagilag, hogy egy idős urat kipofozzak, mert nem állja meg a helyét a jelen utakon, illetve félteném piszkosul és nem merném sehol sem ott hagyni. Akkora öngól mint a ház, szeretném megtartani, de mivel kétezres motor van benne, azért kell csengetni egy minimális adót a kedvenc kormányom irányába.
Kénytelen vagyok lecserélni egy újabb tyúkra, egy E46-ra. Nincsenek nagy igényeim, ne dízel legyen, lehet 1.6, 1.8 akár 2.5 is, legyen szép állapotban és maximum minimális cseréket kelljen rajta végezni. Kap egy EZ-Wash-t és csókolom, ültetés, BBS felni, Dapper matrica és sexelni is fogunk minden este. Ennek az okát is elárulom, mármint az E46 okát. Valamiért én is egy kis suhanc vagyok aki szereti ezt a retkes márkát, a másik pedig, hogy pont ez az a kaszni amihez már nem drága és még olcsó minden alkatrész. Ergo olyan mintha vennél egy PlayStation kettőt vagy egy Xbox 360-at, fing árban van minden hozzá, MÉG. Aztán majd felmegy mint az atyaúristen. Szeretném rendbe hozni, gyári állapotra hozni és csak ültetést és felnit kap, meg egy meglepetést, de azt majd csak akkor súgom meg nektek, ha meglesz.
Így áll a dolog, mutatok is egy képet, hogy mi az elképzelésem, a célom.
Vélemény, hozzászólás?