Most, hogy teljes mértékben kész vagyok a bloggal, integráltam a régi bejegyzéseket és véglegesen megcsiszoltam a gyémántot, kissé unatkozom. Két hónapja ezen vakarózom, már hozzátartozott a mindennapjaimhoz, hogy tornáztatom az agyam, hogy miként lehet ezt vagy azt megoldani. Viszont így csak téblábolok a házban és merengek a nagy semmin. Jó azért hamar kitalálnék magamnak valami jó elfoglaltságot, de így hirtelen egy gyors szakítás után azért mindig depis az ember.

Most, hogy sikeresen rábeszélt @juhaszmarci a háromnapos nyaralásra, kénytelen vagyok lemenni velük a balatonra. Természetesen lelki-terrorral sikerült rábeszélniük a kiruccanásra (kurvajólismernek). Így, hogy én nem leszek itt, kénytelen vagyok egy fájdalmas búcsúval elköszönni a blogomtól. Remélem sok dolog történik velünk, hogy legyen kontent alapanyagom ide.

Azért megkérdezném a bloggertársaimat, hogy velük is előfordult-e már, hogy belemennek egy-kát olyan dologba amibe amúgy nem, de csak azért hogy legyen miről írnia a blogra. Ezt egy másik blogger kifejtette már, de nem emlékszem ki volt az. Érdekes egy téma az biztos.

Addig is legyetek jók!

Még mindig nem szeretem a balatont és az oda lejárókat sem. Kissé meghazudtolom magam ezzel, de most mit csináljak, ha sarokba szorítottak?